“Nem kell félni a digitális termékútlevél beírásától.

Az építőipar radikális digitális átalakulás előtt áll, amely jelentős következményekkel jár majd az építőanyagok beszállítóira és nagykereskedőire nézve. Az európai digitális termékútlevél (EU-DPP) bejelentett bevezetése például több ágazatban is pánikot kelt. “Ennek semmi értelme” – mondja Hans de Gier szakértő. “Még mindig túl nagy a zűrzavar azzal kapcsolatban, hogy mikor lép hatályba az EU-DPP, milyen termékekre terjed ki, és pontosan milyen követelményeket vezet be.

De Gier a SyncForce holland cég alapítója és vezérigazgatója, amely a gyártóknak segít az új és változó termékportfóliók kezelésében. Az ötlet lényege, hogy a termékadatokat digitális rendszerekben kezeljék, hogy azokat különböző célokra lehessen felhasználni, külső és belső szinten egyaránt. Ide tartozhatnak a fizikai vagy kémiai specifikációk, az eredet, a szavatossági idő, az árinformációk, a tanúsítás, a felelősség és a logisztika. Ugyanakkor ezeknek az adatoknak a különböző rendszerek között cserélhetőnek és megfelelően védettnek kell lenniük.

De Gier szerint az EU-ban az RPL körül jelenleg uralkodó pánik annak köszönhető, hogy több mint 200 informatikai vállalat próbál hasznot húzni a hype-ból. Ezek például termékadatokat tartalmazó weboldalakat, blokklánc-alapú ellátási lánc nyomon követhetőséget vagy úgynevezett digitális ikreket kínálnak a márkás termékek eredetiségének igazolására.

Több lehetőség is van tehát, de ezek közül egyik “útlevél” sem minősül hivatalos EU-s tartózkodási engedélynek. Ezek még kidolgozás alatt állnak, és több uniós rendeletben, például a fenntartható termékek környezetbarát tervezéséről szóló rendeletben (ESPR, (EU) 2024/1781 rendelet), az akkumulátorokról szóló rendeletben (EU) 2023/1542 rendelet) és a nemrégiben felülvizsgált építési termékrendeletben (CPR, (EU) 2024/3110 rendelet) fognak hivatalos szerepet játszani.

Emellett olyan nagy európai konzorciumok, mint a Battery Pass (amely az elektromos járművekben és ipari alkalmazásokban használt akkumulátorok nyomon követhetőségére összpontosít) és a CIRPASS (amely többek között a textil, az elektronika és az akkumulátorok ágazatközi adatmodelljén dolgozik) befolyásolják a digitális termékútlevél fejlesztését. Ezek a gyakran az EU által finanszírozott konzorciumok szabványokat, adatstruktúrákat és prototípusokat dolgoznak ki a jövőbeli szabályozásoknak megfelelően.

Mindezek a kezdeményezések hangsúlyozzák az adatok szabványosításának szükségességét, de az európai RPL-kötelezettség nem vonatkozik minden termékre. Ráadásul még nem világos, hogy ez a kötelezettség hivatalosan mikor lép hatályba. Az európai szabályozási folyamat összetett, és minden egyes projekt új módosításokat és kivételeket eredményez. A legjobb tanács, amit adhatunk, hogy várjunk és várjunk.

Az egyik konkrét változás, amellyel a beszállítók és a kiskereskedők a közeljövőben találkozhatnak, a hagyományos vonalkódokról a QR-kódokra való áttérés – a GS1 Sunrise projekt. Ez a változás 2027-ig nagy léptékben bevezetésre kerül, és messzemenő hatással lesz a termékek nyomon követésének módjára.

De Gier elmagyarázza: “A QR-kódokra való áttérés sokkal hatékonyabbá és felhasználóbarátabbá teszi a termékekkel való interakciót. Ez a változás különösen előnyös az olyan termékek esetében, amelyek sok vásárlói interakciót igényelnek, mint például a fűtési rendszerek vagy más épületgépészeti termékek. A vásárlók könnyen kaphatnak további információkat a termékről, rendelhetnek pótalkatrészeket vagy kérhetnek tájékoztatást egy QR-kód segítségével, ami növeli a vásárlói elégedettséget és a hűséget.

A QR-kódok bevezetése azonban nem fog egyik napról a másikra megtörténni. Szoros koordinációra lesz szükség a gyártók, a nagykereskedők és a kiskereskedők között, akiknek új olvasókkal és szoftverekkel kell felszerelkezniük. Valószínűleg lesz egy átmeneti időszak, amikor a vonalkódok és a QR-kódok egymás mellett fognak létezni.

De Gier úgy véli, hogy ezek a kezdeményezések lehetővé teszik a gyártók számára, hogy a jövőben közvetlenül kapcsolatba lépjenek az ügyfelekkel. “Közvetlenül a végfelhasználóval dolgozhatnak, ami megváltoztathatja a nagykereskedők szerepét” – mondja. “Ezt már láthattuk az e-kereskedelem térnyerésével a kiskereskedelemben, ahol a márkák saját online áruházakat nyitottak.

De Gier azonban úgy véli, hogy a kiskereskedők fontos szerepet fognak játszani a jövőben, különösen, ha alkalmazkodnak a digitális fejlődéshez. “Megőrizhetik pozíciójukat, ha javítják digitális kínálatukat, például több információt és digitális eszközt biztosítanak az online platformokon keresztül, különösen a saját márkás termékek esetében.”

A technológiai fejlődés mellett a beszállítóknak és a kiskereskedőknek is alkalmazkodniuk kell a szigorúbb szabályokhoz és előírásokhoz, különösen a fenntarthatóság területén. Ilyen például a tervezett csomagolási és csomagolási hulladékról szóló rendelet (PPWR): “Jelentős hatással van arra, hogy a vállalatoknak hogyan kell kezelniük és jelenteniük a csomagolási adatokat. A rendelet megköveteli a vállalatoktól, hogy nyomon kövessék a csomagolóanyagokat és biztosítsák az átláthatóságot, ami nagy adminisztratív terhet jelent.

“A csomagolási adatok kezelése nem csak megfelelés kérdése” – mondja De Gier. “A fenntarthatóságra nagy hangsúlyt fektető vállalatok számára is létfontosságú. Az ESG-jelentések egyre fontosabbá válnak, és a vállalatoknak képesnek kell lenniük a csomagolási adatok pontos jelentésére. Azok a vállalatok, amelyek nem tudnak elegendő fenntarthatósági adatot jelenteni a termékeikről, azt kockáztatják, hogy a jövőben problémákba ütköznek.” – teszi hozzá De Gier.

A mesterséges intelligencia (AI) integrálása a termékinformáció-kezelésbe fontos trend. “A mai rendszerek közül sok, például a GS1 és az ETIM strukturáltan tárolja a termékadatokat, de nem túlságosan interoperábilisak a különböző rendszerek és iparágak között” – mondja De Gier professzor. “A mesterséges intelligencia segíthet áthidalni ezt a szakadékot az adatok rendszerek közötti lefordításával, ami jobb együttműködést eredményezhet a beszállítók, a nagykereskedők és a kiskereskedők között. A mesterséges intelligencia megkönnyíti a fenntarthatósági adatok mindenki számára érthető módon történő megosztását is”.”

Az építőipari termékek jövője digitális és fenntartható. A beszállítóknak és a nagykereskedőknek fel kell készülniük a technológiai és szabályozási változásokra. A QR-kódok bevezetésétől kezdve a termékek közötti interakció és a nyomon követhetőség érdekében a szigorúbb fenntarthatósági előírásoknak való megfelelésig az iparág jelentős kihívásokkal néz szembe. De Gier azonban hangsúlyozza, hogy minden kihívás egyben lehetőségeket is rejt magában: “Azok a vállalatok, amelyek a megfelelő rendszerekbe és technológiákba fektetnek be, erősíthetik versenyhelyzetüket és jobban felkészülhetnek a jövőre”.

Azok a vállalkozók és nagykereskedők, akik tudják, hogyan kell használni a technológiát és a fenntarthatóságot, nemcsak a szabályoknak és előírásoknak fognak megfelelni, hanem szilárd alapot teremtenek egy fenntartható és ügyfélközpontú jövőhöz az építőiparban.

További információkat a SyncForce weboldalán talál.