Munkaerőhiány Európában: Az építőanyag-beszállítóknak is érdeke a megoldás

Képzelje el, hogy egy projekt késik, mert nem találnak villanyszerelőt. Egy vállalkozó lemond egy hőszivattyú megrendelést, mert nincs szerelő a beszereléshez. Vagy egy tetőcserépszállítmány hetekig a helyszínen várakozik, amíg a szakmunkások valami mással foglalkoznak.

Ezek az esetek nem elszigeteltek. Az építőanyag-beszállítók Európa-szerte szenvednek a munkaerőhiánytól, ami késlelteti a projekteket, megzavarja a keresletet és instabilitást okoz az építőanyag-piacon. A kormányok az új otthonok építésére és a felújítások felgyorsítására sürgetnek az energiaátalakítási célok elérése érdekében. Megfelelően képzett munkaerő nélkül azonban ezek a célok csak időpocsékolásnak bizonyulnak, a szerződések pedig stagnálni fognak.

Ez nem egy távoli, elvont probléma a kiskereskedők számára. Ez egy közvetlen üzleti kockázat: A munka hiánya kevesebb projektet jelent, a kevesebb projekt pedig kevesebb keresletet. De ez egyben lehetőség is. Azok az építőipari kereskedők, akik nem fejlesztőként, hanem megoldásszállítóként pozícionálják magukat, piaci részesedést szerezhetnek, és az Euro-Mat – a kiskereskedők európai hálózata – ennek az átalakulásnak a középpontjában áll.

A 2025-ös év elején az üres álláshelyek száma Európában némileg csökkent, de az építőipar még mindig forró pontnak számít. A hiány strukturális jellegű: A demográfiai tendenciák miatt több munkavállaló vonul nyugdíjba, mint ahányat pótolni lehet, miközben az energetikai átállás növeli az új műszaki készségek iránti keresletet.

A migráció és az automatizálás a megoldás része, de egyik sem varázslatos megoldás. A bevándorló munkaerő csak részben képes kompenzálni a készségek, a nyelvtudás és a képesítés hiányát. A robotok egyre elterjedtebbek az előregyártásban, de az építkezések még mindig nagyon változatosak és összetettek, és az automatizálás alkalmazása még mindig marginális.

Az eredmény egyértelmű: A hangsúly továbbra is az embereken van, és az egyetlen fenntartható út a képzésükbe, orientációjukba és megtartásukba való befektetés.

Az európai munkaerőhiány különböző módon fejeződik ki:

Az építőipari vállalatok Európa-szerte nem várják, hogy a kormányok megoldják a munkaerőhiányt. Ehelyett saját képzési és toborzási programokat indítanak, gyakran szakosodott intézményekkel együttműködve. Hollandiában a Heijmans egy regionális képzési központtal együttműködve létrehozott egy programot, amely a tartózkodási engedéllyel rendelkező menedékkérőknek segít az építőiparban való elhelyezkedésben. A program a szakmai és társadalmi beilleszkedés elősegítése érdekében a műszaki képzést holland nyelvvel, kulturális tájékozódással és interperszonális készségekkel kombinálja.

Olaszországban a Webuild és más nagy építőipari vállalatok, mint például az FS Group és a Fincantieri, belső akadémiákat hoztak létre. Ezek az iskolák felgyorsítják a projektspecifikus készségek elsajátítását, és lehetővé teszik, hogy az újonnan érkezők gyorsabban dolgozhassanak a helyszínen. Az Egyesült Királyságban az olyan gyártók, mint a Vaillant, a HVAC-szakemberek gyorsabb átképzésébe fektetnek be, hogy az energetikai átálláshoz szükséges szakembereket képezzék ki, bár a kínálat még mindig elmarad a kereslettől. Spanyolországban a Fundación Laboral de la Construcción gyakorlati tanfolyamokat és hatékony kampányokat szervez, hogy a fiatalokat és a nőket az ágazatba vonzza.

Ezek a példák egy világos üzenetet hangsúlyoznak: A képzést nyújtó építőipari vállalatok megbízhatóbb tehetségeket tudnak biztosítani, és gyorsabban alkalmazkodnak az energiaátalakítás követelményeihez.

A jelenlegi szakképzett munkaerőhiány közvetlen hatással van az építőipari szakemberekre. A 2024 UK által végzett felmérés szerint, amelyben az építőipari kkv-k 43%-a számolt be a munkaerőhiány miatti késedelmekről, a projektek határideje folyamatosan meghosszabbodik. Ez kihat az ellátási láncra, mivel a megrendelések a vártnál később érkeznek, a hátralékok kevésbé kiszámíthatóvá válnak, és a vállalkozók hirtelen nyomás alá kerülnek. A kiskereskedők számára ez azt jelenti, hogy ingadozóbb piacon tevékenykednek. A kereslet kategóriánként változik: a felújítási csomagok és az energiatechnológiai rendszerek iránt nagyobb a kereslet, míg a hagyományos építőanyagok iránti kereslet csökken a recesszió alatt.

Az ügyfelek egyre gyakrabban fordulnak a kereskedőkhöz tanácsért olyan összetett rendszerekkel kapcsolatban, mint a hőszivattyúk, az elektromos járművek töltőinfrastruktúrája és a légmentes berendezések, így a kereskedő szerepe műszaki partnerré válik. Ezzel egyidejűleg maga az értékesítési folyamat is elhúzódik, mivel megrendeléseket csak akkor lehet leadni, ha megfelelő szerelők állnak rendelkezésre. A logisztika is nagyobb kihívást jelent, mivel a túlterhelt beszállítóknak kisebb és gyorsabb szállításokra van szükségük ahhoz, hogy teljesíteni tudják vállalásaikat. Ezek a kihívások azonban lehetőségeket is rejtenek: Azok a kiskereskedők, akik képzést, kész felújítási csomagokat és digitális eszközöket tudnak kínálni a munkaerőhiány enyhítésére, jó eséllyel hosszú távon megtarthatják a vásárlókat.

Bár nem ők felelősek a teljes munkaerő képzéséért, az építőipari kereskedők közvetett, de fontos szerepet játszhatnak a munkaerőhiány kezelésében. Egyedülálló helyzetben vannak a vállalkozók és a beszállítók közötti kapcsolódási ponton, ezért támogathatják azokat a kezdeményezéseket, amelyek vonzóbbá és elérhetőbbé teszik az építőipart. Ez magában foglalhatja a valós projektekhez kapcsolódó gyakornoki és mesterképzési programok támogatását, vagy a képzéshez és a tanúsításhoz való hozzáférés megkönnyítésével segíthet a nők, a műszaki képzettséggel rendelkező migránsok és az új munkavállalók bevonását az ágazatba.

Ugyanakkor a kiskereskedők az általuk kínált szolgáltatások révén közvetlen hozzáadott értéket teremthetnek. Azzal, hogy műszaki tanácsadást nyújtanak olyan összetett termékekkel kapcsolatban, mint a hőszivattyúk vagy a szigetelőrendszerek, kész csomagokat állítanak össze felújításokhoz, vagy a kis volumenű szállítások logisztikáját testre szabják, segíthetik az elfoglalt szerelők hatékonyabb munkáját. A kiskereskedők a gyártókkal és a képzési szervezetekkel együttműködve tanfolyamokat és rendezvényeket is szervezhetnek, hogy az új technológiával kapcsolatos ismeretek eljussanak azokhoz a szerelőkhöz, akiknek a legnagyobb szükségük van rá.

Az eladók tehát nem csak dobozokat szállítanak. Képessé teszik alkalmazottaikat, támogatják a nyomás alatt álló vállalkozókat, és biztosítják a hosszú távú növekedést azáltal, hogy nélkülözhetetlen megoldásszolgáltatóként pozícionálják magukat.

A megoldás középpontjában továbbra is az áll, hogy több embert inspiráljunk, oktassunk és tartsunk meg, az iskolától a bejárati ajtóig, a munkahelytől a bizonyítványig. Erre összpontosít az Euro-Mat, az építőipari kereskedők európai hálózata, amely gyakorlatias, előremutató megoldásokat kínál a lánc minden láncszeméhez:

“Az építőipar jövője” mesterkurzus: Ez a program a Delft Műszaki Egyetemmel együttműködve fejlesztette ki a szakembereket a jövő építési módszereire, a BIM-től és az előregyártástól a mesterséges intelligenciáig, a robotikáig és a zártkörű építésig. Nemcsak azt mutatja meg a beszállítóknak, hogy mire számíthatnak, hanem azt is, hogyan igazítsák termékportfóliójukat az új technológiákhoz.

Euro-Mat műszerfal: Ez a vezető műszaki intézményekkel partnerségben kifejlesztett eszköz valós idejű piaci információkat nyújt a kiskereskedőknek és a beszállítóknak, lehetővé téve a stratégiai, adatvezérelt döntések meghozatalát Európa-szerte.

Tudásbizottságok: A faipari ágazat fejlesztésével és fenntarthatóságával foglalkozó szakosodott csoportok strukturált platformot biztosítanak a legjobb gyakorlatok cseréjéhez és a piaci változásokra való közös reagáláshoz.

Gyakorlati újítások: Az Euro-Mat tagjai a kihívásokat versenyelőnyökké alakítják: a hulladékot csökkentő kis tételes betonszállítási modellektől kezdve az olyan bioalapú anyagokkal kapcsolatos kezdeményezésekig, mint a BouwcenterBouwgroen by Bouwcenter.

Hálózatépítés és tanulmányi látogatások: A tagok meglátogatnak más vállalatokat, például a londoni Leylandet vagy a holland Bouwcentert, hogy megtanulják, hogyan lehet a helymeghatározási stratégiát, a fenntarthatóságot és a termékinnovációt beépíteni a mindennapi gyakorlatba.

Digitális magazin: Az Euro-Mat digitális magazin célja, hogy az iparági hírek megosztásával, innovatív megoldások bemutatásával és az európai építőipari termékek ágazatának sikeres kezdeményezéseinek bemutatásával tájékoztasson és inspiráljon.

Az Euro-Mat nem csak a munkaerőhiányról számol be, hanem segít tagjainak abban is, hogy a munkaerőhiányt az innováció motorjává tegyék.